Dosa, momo, biryani: három technika, három India

Egy erjesztett lepény délről, egy gőzölt batyu a Himalájából, és egy lezárt edényben főtt rizs északról.

A dosa: erjesztés, nem sütés

A dosa tésztája rizsből és lencséből készül, és egy éjszakát áll, mielőtt a lapra kerülne. Ettől lesz enyhén savanyúkás az íze, és ettől lesz üvegvékony és ropogós. Dél-Indiában ez reggeli, nálunk egész nap kérhető: hármat kínálunk belőle, mindegyiket sambarral, kókusz-, paradicsom- és menta csatnival.

A momo: a Himalája batyuja

A momo Tibetből és Nepálból érkezett, és Észak-India nagyvárosaiban lett belőle utcai kaja. Kézzel hajtogatjuk és gőzöljük. Zöldségesen és csirkésen is van, három vagy öt darabos adagban, szójaszósszal és hagyományos csípős nepáli csatnival. Van egy levesünk is, amiben momo úszik, a Zhol Momo Soup.

A biryani: a lezárt edény

A biryaninál a rizs és a hús külön indul, majd egy edényben, lezárva fejezi be a főzést. A gőz nem tud távozni, így minden aroma bent marad. Ez a dum technika. Nálunk vegetáriánus, csirkés és bárányos változatban van, mindegyik boondi raitával.

Mindhárom fogáscsoport megtalálható az étlapon.